Tévhitek az ásványvízfogyasztásról
Kell-e váltogatni a különböző ásványvizek fogyasztását?
Gyakori tévhit, hogy egészségünk megőrzése érdekében érdemes különböző márkájú vizeket inni, mert ha hosszú időn keresztül csak egyfajta terméket fogyasztunk, bizonyos anyagokból akár túl sok kerülhet a szervezetünkbe.
Az ásványvizekben az összes ásványianyag-tartalom igen tág határok - 500-4 600 mg/liter - között - mozog.
A váltogatásról szóló tévhit onnan ered, hogy a jelentős, 2 000 mg/l ásványianyag-tartalom feletti vizeket valóban csak alkalomszerűen javasolt fogyasztani. Ha egy ásványvízben túl sok a kalcium, az a vesekő- és epekőképződést erősíti, a sok nátrium magas vérnyomást okozhat.
Az 500-1 000 mg/l ásványi anyagot tartalmazó vizeket ugyanakkor korlátozás nélkül ihatjuk, hosszú időn keresztül, folyamatosan is. Ezeknél az ásványvizeknél az oldott sók kis mennyisége miatt nincs esélye annak, hogy az egy felnőtt emberre jellemző napi 1,5-3 literes fogyasztásnál bármelyik alkotóelemből sok kerülne a szervezetbe.
Bizonyos esetekben kifejezetten ellenjavallt az alacsonyabb és magasabb ásványianyag-tartalmú vizek fogyasztásának váltogatása. Így pl. csecsemőnek mindig alacsony ásványianyag-tartalmú, szénsav- és nitritmentes ásványvizet adjunk, amit 1 éves kor alatt célszerű felforralni, ha több mint egy napig felbontva tároltuk. Ahol kemény a csapvíz, ott szintén ajánlott a lágyabb (kisebb ásványianyag-tartalmú) ásványvizek fogyasztása.
Szervezetünk só- és vízforgalma egymástól elválaszthatatlan. Szervezetünk só nélkül nem veszíthet vizet és nem is képes visszatartani azt. Amennyiben a folyadékvesztést erős izzadás okozza, akkor átmenetileg célszerűbb magasabb ásványianyag-tartalmú vizeket fogyasztani.
Ásványi anyag igényünket jelentős mértékben befolyásolja az életkorunk, hogy fizikai vagy szellemi munkát végzünk, sportolunk-e, de az is, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Ezért általános szabályként az mondható el, hogy rendszeres fogyasztásra az ivóvíz és az alacsony ásványianyag-tartalmú ásványvizek az ideálisak.