Élettani hatások

Az ásványvíz kedvező élettani hatásai

 A víz élettani szerepe rendkívül sokrétű az ember szervezetében. Biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását; befolyásolja a vér összetételét; hőszabályozó szerepével biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét.

Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák. A napi vízleadás és vízfelvétel mérlegének mindkét oldalán átlagosan 2,4 liter szerepel: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amit pótolnunk kell. Napi folyadékszükségletünk egyharmadát a táplálékokkal, kétharmadát pedig víz formájában vesszük magunkhoz.

Az elfogyasztott víz bejárja az egész szervezetet. Az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben és szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja a benne oldott anyagokat. A bennük oldott anyagok révén ekkor érvényesül az ásványvizek hatása. A szervezeten belüli körforgása során a víz az anyagcsere-termékeket is felveszi és tovább viszi, méregtelenítve ezzel a szervezetet.

Aki folyamatos idő- és teljesítménykényszer alatt dolgozik és él, annak bizony törődnie kell saját szervezetének "karbantartásával", szellemi és fizikai erejének regenerálásával. A szervezet vészjelzéseit nem vesszük komolyan, és csak akkor gondolunk az egészségre, amikor már orvosi beavatkozás nélkül nem vagyunk képesek azt helyreállítani. Mondjuk, hogy két végén égetjük a gyertyát, de valójában nem gondoljuk végig, hogy mint autónknak, testünknek is szüksége van megfelelő "üzemanyagra", rendszeres "műszaki ellenőrzésre", a "kenőanyagok" és folyadékok cseréjére, feltöltésére, a "motor" tisztítására.

A víz szervezetünk legfontosabb alkotóeleme. Az emberi test legnagyobb részt vízből áll, az életkor előrehaladtával a víz aránya csökken. A csecsemő szervezete 80%, a felnőtté már csak 60%, az idős szervezet pedig mindössze 50%-ban tartalmaz vizet. Ennek a csökkent vízmennyiségnek kell ellátnia folyadékkal testünk minden részét.

Napi 1 400 liter víz folyik át agyunkon és 2 000 liter víz mossa át vesénket. Az emberi szervezet azonban igen takarékosan bánik vízkészletével, hiszen naponta mindössze kb. 2,4 litert választ ki, amit táplálék- és folyadékfelvétel útján pótolnunk kell. Az egészséges felnőtt ember napi folyadékszükségletének egyharmadát az elfogyasztott szilárd táplálékok, kétharmadát folyadékok fedezik.

Nem mindegy tehát, hogy mit és mennyit iszunk. Természetesen ásványvizet. De miért és hogyan? A tiszta eredetű, természetes ásványvíz a biológiai vízigény kielégítésére a legalkalmasabb. Az ásványvíz jó ízű, kiváló szomjoltó és emellett számos, táplálkozásfiziológiailag fontos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában.

Aki ásványvízzel oltja szomját, annak nem kell aggódnia alakjáért: a természetes ásványvíz kalóriamentes.

Nézzünk meg ebből a szempontból néhány egyéb italféleséget:

1 pohár (0,2 l) pezsgő: 166 kcal/694 kJ

1 pohár (3,5 dl) tej: 160 kcal/669 kJ

1 pohár (0,2 l) fehérbor: 159 kcal/660 kJ

1 pohár (0,33 l) sör: 142 kcal/593 kJ

1 pohár (0,25 l) narancslé: 123 kcal/512 kJ

1 pohár (3 cl) konyak: 75 kcal/308 kJ

1 pohár paradicsomlé: 42 kcal/177 kJ

Az ivás több mint szomjoltás: kortyonként igyunk, élvezve az elfogyasztott ital minden cseppjét!

Az idős emberek szomjúságérzete fokozatosan csökken, ezért általában a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasztanak, így szervezetük kiszáradhat, emésztési zavarok léphetnek fel és növekszik a trombózis veszélye. Különösen nőknél gyakori a csontritkulás, ami könnyen csonttöréssel is járhat. Ennek oka többek között a csontok kalciumhiánya. Idős embereknél gyakran felborul a szervezet elektrolit-háztartása is. Kialakulhat az időskori cukorbetegség. A lehetséges bajok elkerülésének egyik hatékony eszköze a "természetes orvosság = természetes ásványvíz" fogyasztása.

A rendszeres folyadékpótláson túl részben így biztosítható a szükséges kalcium, magnézium, kálium, fluor vagy más, a szervezet számára szükséges elem.

Gondoskodjunk rendszeres folyadékfelvételről.

Ne várjuk meg, amíg a szervezet szomjúságot jelez.

Módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat.

Ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok arányára.

Napi tevékenységünkben tartsunk hosszabb-rövidebb pihenőket, ezeket használjuk fel egy-egy frissítő pohár víz elfogyasztására.

Esténként tartsunk számvetést, hogy mennyi folyadékot vettünk magunkhoz.

Az ásványianyag-csere fontos része a biológiai folyamatoknak: megelőzi az emberi szervezetben az elektrolit-háztartás zavarait és az ásványi anyagok egy része ugyanolyan szerepet tölt be, mint a vitaminok.

Milyen problémákat idézhet elő a nem megfelelő mennyiségű és összetételű folyadékbevitel?

A napi kielégítő folyadékbevitel semleges hőmérsékleti tartományban (24 °C) 25 ml testtömeg kilogrammonként. Ez leegyszerűsítve egy 60 kg-os embernél 1,5 litert, míg 80 kg esetén 2 litert jelent. A hőmérséklet emelkedése testfelülettől függően 1 °C-onként 3-5 ml-rel emeli a folyadék beviteli igényt. Nem megfelelő bevitel esetén dehidratáció (vízvesztés, kiszáradás) alakulhat ki.

A kevés folyadékbevitel két módon is fokozza a vesekőképződés veszélyét. Egyrészt a vizeletben nő a kalcium és az oxalát koncentrációja, másrészt a lassult vizeletáramlás következtében a kicsiny kristályok fokozott mértékben képesek a megtapadásra.

Számos klinikai adat igazolja, hogy alacsony folyadékbevitel mellett gyakrabban képződik kő, ugyanakkor a folyadékfogyasztás növelésével az újabb kő kialakulásának gyakorisága jelentősen csökkenthető. A vesekőképződés megelőzésére tehát javasolt napi 2-3 liter folyadék fogyasztása egész napra elosztva, vagyis az éjszakai órákban történő ivás is.

A folyadékbevitelnél kisebb, de nem elhanyagolható jelentőségű annak összetétele is. Ebből a szempontból napjainkban a legnagyobb veszélyt a magas foszforsav tartalmú üdítők fogyasztása jelenti, ezért ezek kerülése javasolt. Már heti 1 liter rendszeres ivása esetén észrevehetően nő a vesekő gyakorisága, amelyet a savterhelés miatti kalcium- és húgysavürítés fokozódása, valamint a citrátürítés csökkenése magyarázhat. Leginkább a tiszta ásványvíz fogyasztása ajánlott.

A legújabb kutatások szerint összefüggés van az elhízás és az elégtelen vízbevitel között. A méreganyagok egy része - mivel nem tud teljes mértékben kiürülni - a test zsírszöveteiben halmozódik fel. A test az "elzsírosodással" a további vízveszteségnek is próbálja útját állni, a sejtek körül kialakuló koleszterinben gazdag réteget egyfajta szigetelőanyagként használja fel.

A megfelelő mennyiségű víz fogyasztása kedvező hatással van a vér sűrűségére és a vérnyomásra. Az alacsony folyadékbevitel eredményeként kialakuló sűrűbb, tapadósabb vér növeli az agyvérzés és a szívbetegség kockázatát. Hematokritnak nevezik azt a laboratóriumi mértékegységet, ami részben meghatározza a vér sűrűségét. A vérben lévő vörösvérsejtek számát tükrözi, és általában párhuzamos a hemoglobinszinttel. Az 50%-kal nagyobb hematokritérték megkétszerezi a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét a férfiaknál, a nőknél pedig négyszeresére emeli a kockázatot. Ha valaki nem iszik elég vizet, emelkedik a hematokrit szintje és így megnő a szívrohamok és agyvérzések esélye. Ugyancsak a vízhiány okozza a vörösvérsejtek dehidratációját, így kevésbé rugalmassá válnak és nagyobb a hajlamuk a rögképződésre.

A cukorbetegség is összefügg a vér nyúlós, sűrű voltával. Ahogy a vércukorszintet mind jobban uraljuk, úgy múlik el a nyúlóssága. A nem irányított és ellenőrzött vércukorszint - részben a dehidratáció miatt - az egyén vérét fokozottabb nyúlósságra hajlamosíthatja. Amikor a vércukor felszökik, a vesék cukrot vesztenek, és a cukor vizet visz magával. A vér besűrűsödésének kérdése a cukorbetegeknél különösen aggasztó, mert a vér besűrűsödése szerepet játszhat a cukorbetegséggel összefüggő vese- és idegkárosodásban.

Úgy tűnik, hogy a vér besűrűsödése a magas vérnyomásban is szerepet játszik. A lakosság körében végzett tanulmányok szerint, minél magasabb valakinek a vérnyomása, annál inkább hajlamos a vére a besűrűsödésre. Ha valaki csökkenteni tudja a hematokritot, a vérnyomása is csökkenni fog. Ez pedig további haszonnal jár: az alacsony vérnyomás és a kisebb vérsűrűség nagymértékben hozzájárul az agyvérzés veszélyének csökkenéséhez.

A vízivásnak még más előnyei is vannak. Édesanyánk nem hiába mondta, hogy jót tesz a vesénknek és húgyhólyagunknak, bár ő még nemigen tudta, hogy ezzel megelőzhető az epehólyag megbetegedése. Tanulmányok sokasága igazolja, hogy a bőséges vízfogyasztás felhígítja az epét (az epehólyagban), és így jelentősen csökkenti a kőképződés esélyeit. Igen bölcs dolog lenne, ha a túlsúlyosak, vagy akiknél az epekő úgymond "családi vonás", netán akik éppen epehólyag-betegségben szenvednek, fontolóra vennék a nagyobb mennyiségű víz fogyasztását.

Mire kell figyelni ásványvíz vásárlásakor?

Magas nátriumtartalmú ásványvizet magas vérnyomásban és vesebetegségben szenvedőknek nem ajánlott fogyasztani. A vásárlás során figyelemmel kell lenni a fogyasztó esetleges egyéni érzékenységére is.

 A helyes vízfogyasztás

A helyes vízfogyasztás során nemcsak a víz minőségére, hanem az elfogyasztott víz mennyiségére is ügyelni kell. Ez átlagosan 1,5-2 liter naponta, amelyet a nap folyamán egyenletesen elosztva, kisebb mennyiségekben kell elfogyasztani. A sportolók, nehéz fizikai munkát végzők vízszükséglete ennél sokkal nagyobb is lehet. Futás közben 1 liter feletti vízmennyiséget is elveszthetünk óránként 10 C° - on. Ezért fontos 15-20 percenként 1-2 dl vizet inni minden olyan edzés, illetve verseny közben, ami több mint 1 óráig folyamatosan tart. Gyakori hiba, hogy az ivás összefügg a szomjúságérzéssel, holott a szomjúságérzés a szervezet vészjelzése a súlyos folyadékvesztés megelőzésére. A sportolóknak fokozottan figyelniük kell arra, hogy még a szomjúságérzet kialakulása előtt pótolják a vízveszteséget.

Étvágytalanságról, az étkezéssel kapcsolatos öröm hiányáról gyakran panaszkodnak az idős emberek, de a szomjúságérzet hiányáról szinte senki. Ez azért is elgondolkodtató, mert igen sok panasz (a székrekedés, a hólyag- és vesebetegségek, az időskori szív- és keringési zavarok egy része) bizonyos fokig a csekély folyadékbevitelre vezethető vissza. Az ideális mennyiség a napi 2 liter folyadék, és ez nem foglalja magában a levest, illetve a gyümölcsökben található levet.

A folyadékveszteség (dehidratáció) tünetei:

-fáradtság
-étvágycsökkenés
-kipirult bőr
-fejfájás
-sötét, erőteljes szagú vizelet
-hőmérséklet intolerancia